Energiagazdálkodás

  • Az energiáról általánosan:

    Az energia általánosan munkavégző képességet jelent. Tulajdonképpen az anyagok azon tulajdonsága, amellyel megfelelő kölcsönhatásban más anyagokon változást képesek létrehozni. A hétköznapi életben nagyon sok mindenre használunk energiát. A fűtésre, a közlekedésre, a különböző elektromos berendezések üzemeltetetésére, és életünk majdnem minden egyéb
    tevékenységéhez, mind külső energiát használunk.

    Egy kis energia történelem

    Ahogy próbáljuk életünket egyre kényelmesebbé tenni, egyre több mindenhez használjuk gépeink segítségét, amelyek mind valamilyen energiával működnek. Az emberi történelemben a külső energiafelhasználás nem volt mindig ennyire általános, mint manapság. Legelőszőr valószínűleg a tűz energiáját hasznosította az ember, amely biztosította a komfortosabb hőmérsékletet, illetve fontos szerepe volt a főzésben. A korai ember ezt az energiát biomassza (leginkább fa) elégetésével biztosította. A biomassza egészen a XIX. század második feléig volt uralkodó energiaforrás, csak ekkor váltották fel a fosszilis energiahordozók, amelyek mind a mai napig az energiagazdálkodás legmeghatározóbb elemei.

    A fosszilis energiahordozók közé tartozik a bányászott szén, a kőolaj és a földgáz. Azért hívjuk őket fosszilisnek, mert a földtörténet régebbi periódusaiban lebomlott főleg növényi maradványokból fosszilizációval keletkeztek. Bár mind a mai napig a felhasznált energiánk nagy részét fosszilis energiahordozók elégetésével nyerjük, a XX. században megjelent néhány új technológia, amely szerepet kapott az energiaszektorban. Az egyik ilyen az atomenergia, amelynek alapjait a század közepén fektették le és sokan a látták benne a XXI. század meghatározó energiaforrását. Ezek a jóslatok azonban egyelőre megdőlni látszanak, leginkább a társadalom negatív megítélése miatt.

    okopresszo_erdekesseg_02

     

    Biomasszából fosszilis:

    Miért volt szükség erre az energetikai átmenetre a XIX. század végén? Az ipari forradalom során kifejlesztett új gépek, jobban használható és hatékonyabb energiahordozókat igényeltek, mint amilyen a biomassza volt. Még egy rossz minőségű szén is legalább 50%-al több energiát tartalmaz, mint a levegőn szárított fa, a nyersolajból finomított folyékony energiahordozók energiasűrűsége pedig közel háromszor akkora.

    okopresszo_erdekesseg_03

    Az energiatermelés aktuális problémái:

    A fosszilis energiahordozók használata manapság parázs viták forrása. Ennek legfontosabb oka az, hogy ezekből az anyagokból úgy nyerhetünk energiát, ha elégetjük őket. Az égetés során keletkezett anyagok, leginkább a széndioxid (amely üvegházgáz) megváltoztatja a föld klímáját. Ez az emberi hatásra kialakuló éghajlatváltozás korunk egyik nagy kihívása. Erre a problémára jelenthetnek megoldást a megújuló energiaforrások, amelyek viszont, általában függnek valamilyen környezeti tényezőtől (napsütés, szélerősség, stb.), illetve ugyanakkora területen általában csak kevesebb energia megtermelésére képesek. Ezért mindenképpen fontos lenne mindenkinek egyénileg is csökkentenie az energiaigényét, amelyre jó megoldásokat találhatunk hagyományainkban, hiszen azokban az időkben, amikor ezek kialakultak, még nem volt energiaszolgáltatás.

  • Energia és hagyomány

    A hagyományos paraszti gazdálkodás és életmód feltételezte az ésszerű energiafelhasználást, vagy az önellátó energiaforrást, energiaelőállítást. Ma alig tudjuk már elképzelni, hogy nem is olyan régen, a nagyszüleink gyermekkorában még nem volt természetes a kistelepülések és főleg a falvak közművesítése, ami azt jelenti, hogy nem volt vezetékes villany, víz, gáz és csatornázás. Minden energiaforrást a családnak magának kellett előállítania, megteremtenie, illetve tudatosan kellett gazdálkodnia a meglévő energiával. Nem véletlen például, hogy a házakat olyan anyagokból, olyan technikával és olyan formán építették, hogy minél gazdaságosabb legyen a fenntartása és a fűtése. Ma már csak elvétve, vagy a Skanzenekben találkozunk ilyen típusú épületekkel. A mohácsi sokacnegyedben a mai napig is megtalálhatók az ilyen technikával épült házak, melléképületek. A házakat földfalazással készítették, sárból vagy vályogból. Leggyakoribb típusai a rakott sárfal, a tömésfal és a favázas sárfal, de elterjedt volt a vályogtéglából készült falazat is. A falak vastagok voltak, apró nyílászárókkal ellátva: kis méretű ablakokkal és alacsony ajtókkal. Mindennek oka a hőenergiával való gazdálkodás volt: a technikának és az anyagnak köszönhetően a szigetelésük tökéletes volt, nyáron kellemesen hűvösek, télen pedig jól tartották a meleget. Nem véletlen a veranda megjelenése sem a házak hosszanti oldalán. Ezek is a szigetelést szolgálták, hiszen nyáron így nem érte a nap a ház oldalát, télen pedig a hideget fogta föl.

    A házban található fűtőberendezések nagy felületűek voltak – gondoljunk például a búbos kemencére – hogy minél több hőt tudjanak leadni. Gyakran lyukakkal látták el, esetleg cseréppel borították be, így nagyobb felületen adták le a hőt. Közös tulajdonságuk az volt, hogy jól tartották a hőt, így reggelig melegek voltak. Gyakran használták egyszerre fűtésre és főzésre a házban (konyhában és szobában) található épített kályhákat és kemencéket. Kezdetben kizárólag fával fűtöttek, így az mindig nagy érték volt.



    OP_karcag_erd_EG_1

36 Comments
  1. greeneye

    Nagyon tetszik az oldal!

    • Okopresszo

      Kedves greeneye, köszönjük szépen! :)
      Reméljük lesz lehetőségünk a tovább fejlesztésére a jövőben!
      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

  2. mokusbarat

    Nagyon tetszik az oldal, remélem még bővülni fog!
    Hírlevél van?

  3. Klára

    Kedves Ökopresszó!

    A normál villanyégő lecserélése energiatakarékosra mennyit energia megtakarítást jelent?
    Köszönettel,
    Klára

    • Okopresszo

      Kedves Klára!

      Ez attól függ, hogy mennyit használják az égőket. Hosszú távon mindenképpen megéri az égőket lecserélni, egyrészt sokkal hosszabb az élettartama (ami hulladékkezelés szempontjából is fontos), másrészt jelentősen kevesebb energiát használnak.
      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

  4. Botond94

    Azt hallottam, hogy az atomenergia is zöld energia. Igaz ez?

    • Okopresszo

      Szia Botond!

      Valóban vannak akik az atomenergiát zöld energiának tartják, mivel az energiatermelés alatt nem bocsájt ki üvegházgázokat és ezért nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. Ha figyelembe vesszük, hogy az uránbányászat alatt viszont jelentős mennyiségű üvegházgáz szabadul fel akkor már árnyaltabb a kép, ráadásul a keletkezett veszélyes hulladék miatt nem tekinthető zöld energiának.

      Üdv, Ökopresszó

  5. Noooori

    Mire használjuk el a legtöbb energiát?

    • Okopresszo

      Kedves Noooori!
      A lakossági energiafogyasztás legnagyobb része fűtésre fordítódik, de sok energiát használunk közlekedésre is.
      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

  6. ildi777

    Olvastam, hogy az ásványvizes palackok nagyon nagy környezetszennyezést jelentenek. Akkor mit lehet tenni?

    • Okopresszo

      Kedves Ildi777!
      Legjobb, ha nem veszünk ásványvizet. Magyarországon a csapvíz általában jó minőségű. Ha mégis szeretnénk megszűrni, vehetünk egy vízszűrő kancsót, így kiküszöbölhetjük a PET palackok okozta környezetterhelést.
      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

  7. Zizi

    Biztos, hogy az ember tehet a levegő melegedéséért?

    • Okopresszo

      Kedves Zizi!
      A tudóstársadalomban is vannak néhányan, akik úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés természetes jelenség, a kutatók döntő többsége viszont úgy gondolja, hogy azt az emberi tevékenység következtében kibocsátott üvegházgázok okozzák.
      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

      • pompom

        Szerintem is egyértelműen a mai civilizáció a felelős a dologért! Valamit tenni kellene, mert az unokáink lesznek miattunk pácban!

  8. Király Máté

    Miért környezetbarátabb az akkumulátor, minta az elem, amikor azt tölteni kell ami energiát használ?
    Köszönöm a választ előre is!
    Üdv,
    Máté

    U.i: Nagyon tetszik az oldal, sok érdekességet lehet olvasni!

    • Okopresszo

      Kedves Máté!
      Ebben az esetben azt kell összehasonlítanunk, hogy egy elem előállítása közben használt energia hogyan aránylik egy akkumulátor feltöltéséhez szükséges energiához, hiszen amikor egy elem lemerül, kidobjuk és újat veszünk, míg az akkumulátort csak feltöltjük. Természetesen egy feltöltés sokkal kevesebb energiát igényel, mint amennyi egy elem gyártásához szükséges.
      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

  9. Gina

    Melyik fűtési módszer a leginkább környezetbarát?

    • Okopresszo

      Kedves Gina! Az a fűtés a legkedvezőbb, amelyik a legkevesebb energiát igényli és a legkisebb károsanyag kibocsátással jár. Nem lehet például a fatüzelésre azt mondani, hogy az jó vagy rossz, hiszen ezt attól függ, hogy a fát milyen hatékonysággal tudjuk elégetni. Összességében tehát a fűtőrendszerünk hatékonyságától és a fűtött helység hőveszteségétől függ, a fűtési rendszerünk mennyire környezetbarát.
      Üdvözlettel, Ökopresszó

  10. Linna

    Szuper oldal!!

  11. angyalka

    Sziasztok, miért építettek búbos kemencéket régen a házakba?

    • Okopresszo

      Kedves Angyalka!
      A házakban található fűtőberendezések nagy felületűek voltak, azért hogy minél több hőt tudjanak leadni. A búbos kemence is ilyen. Gyakran lyukakkal látták el, esetleg cseréppel borították be, így nagyobb felületen adták le a hőt. Közös tulajdonságuk az volt, hogy jól tartották a hőt, így reggelig melegek voltak.
      Üdvözlettel,
      Ökopresszó

  12. Spooon

    Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogy mikor még nem volt elektromos áram és gáz, akkor honnan szerezték be az energiát a családok?

    • Okopresszo

      Szia Spoon!
      Minden energiaforrást a családnak magának kellett előállítania, megteremtenie, illetve tudatosan kellett gazdálkodnia a meglévő energiával. Nem véletlen például, hogy a házakat olyan anyagokból, olyan technikával és olyan formán építették, hogy minél gazdaságosabb legyen a fenntartása és a fűtése. Mindennek oka a hőenergiával való gazdálkodás volt: a technikának és az anyagnak köszönhetően a szigetelésük tökéletes volt, nyáron kellemesen hűvösek, télen pedig jól tartották a meleget. Nem véletlen a veranda megjelenése sem a házak hosszanti oldalán. Ezek is a szigetelést szolgálták, hiszen nyáron így nem érte a nap a ház oldalát, télen pedig a hideget fogta föl.
      Üdv,
      Ökopresszó

  13. krampusz

    Nagypapámnál van még fatüzelésű kályha. Mivel fűtöttek régen?

    • Okopresszo

      Kedves krampusz!

      Kezdetben minden fűtőberendezést fával fűtöttek, így a fa nagyon nagy értéket képviselt. Később fokozatosan szorították háttérbe egyéb fűtőeszközök a fát. Előtérbe került a szén, később a gáz. Azonban a mai háztartások energiagazdálkodását is érdemes úgy felépíteni, hogy legyen alternatív energiahasznosítási lehetőség is. Ezért a fatüzelésű kályha nagy érték, nem szabad megszüntetni.

      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

  14. Peti

    Kedves Ökopresszó!
    Tudtok-e tanácsot adni, hogyan érdemes hozzákezdeni a családi hagyományok felkutatásának ebben a témában?
    Sziasztok, Peti

    • Okopresszo

      Kedves Peti!
      Azt javaslom, hogy azokat a családtagokat kellene megkérdezni először, akik hosszú időt töltöttek falun, vagy tanyán. A legegyszerűbb módszer az „interjúkészítés”. Érdemes a családi kapcsolatokat számba venni, majd a napi rutin állandó jellemzőire rákérdezni. Lehet, hogy néhány családtag a mai napig őrzi azokat a szokásokat, amelyek még a „régi időkből” maradtak meg. Az interjút érdemes rögzíteni (bármelyik mobiltelefon alkalmas rá) és ezután a lényeges részeket leírni. Így nyoma marad az „interjúnak” és később szép emlék lesz.
      Üdvözlettel,
      Ökopresszó

  15. Bubibaby

    Mennyi embert tudna eltartani a Föld?

    • Okopresszo

      Szia!
      Ez nagyon attól függ, hogy egy-egy ember mennyit fogyaszt. Sokkal több olyan embert tudna eltartani, aki annyit fogyaszt mint egy afrikai ember, mint olyat aki annyit fogyaszt mint például egy amerikai.
      Üdv,
      Ökopresszó

Hozzászólok