Vízhasználat

  • Ember és víz:

    Az emberi történelem mindig szoros kapcsolatban állt a természetes vízzel. Az embernek, mint természeti lénynek szüksége van a vízre, ezért mindig próbált olyan helyen letelepedni, ahol biztosított volt az állandó vízellátás. Éppen ezért az ősi nagy civilizációk, mint amilyen az egyiptomi vagy a mezopotámiai mindig nagy folyók mellett alakultak ki. Még mai modern korunkban is meghatározza egy terület népsűrűségét a természetes vízben való gazdagság, ezért például a világ legkevésbé lakott területei a sivatagok.

    Édes és sós:

    Bár a Föld felületének több mint 70%-át víz borítja ennek csak nagyon kis hányada, csupán 2,5%-a édesvíz. Bár az óceánok és a tengerek vízkészlete is nagyon fontos, az ember számára közvetlenül (fogyasztásra vagy mezőgazdasági öntözésre) csak ez a néhány százaléknyi édesvízkészlet használható.

    Az édesvíz nagy része a felszín alatt található. A felszín feletti édesvízkészletek a sarki jég, a hegyvidéki gleccserek és az állandó hó formájában tárolódik. A mostanában sokat hangoztatott globális felmelegedés jelensége megváltoztatja a sósvíz-édesvíz arányát azzal, hogy a sarki jégtakarók beleolvadnak az óceánokba. Az óceánok vize nem mozdulatlan, hanem úgynevezett termohalin áramlásban van. Ezt a víz hőmérséklete és sókoncentrációja irányítja, ezért a hidegebb és kis sókoncentrációjú olvadt gleccservíz erősen befolyásolhatja azt. Mivel ezek az óceáni áramlások hatással vannak a kontinensek klímájára, elképzelhető, hogy az túlzott mértékű sarki jégolvadás komoly változásokat okozhat akár Európa éghajlatában is.

     

    Ivóvízhiány:

    Az emberi népesség növekedésével az édesvízigény is egyre nő azonban a népességnél sokkal nagyobb mértékben. Ennek az-az oka, hogy az ivóvíz felhasználásának döntő többsége (70-80%-a) nem közvetlenül emberi fogyasztásra kerül, hanem a mezőgazdaság használja fel. Az emberi igények növekedésével a mezőgazdaság és rajta keresztül az élelmiszeripar rengeteg vizet használ a különböző termékek előállítására, amelyek egy része, pazarló szokásaink következtében felhasználatlanul kidobásra kerül.

    A mezőgazdaság hatását a vízkészletre talán legszemléletesebben az Aral-tó példáján láthatjuk. Az Aral-tó néhány évtizede a Föld negyedik legnagyobb tava volt, azonban a tavat tápláló folyókat egyre intenzívebben használták a környék rizs- és gyapotföldjeinek öntözésére. Ennek következtében a tó vize egyre apadt. Ma eredeti vízmennyiségének már csak 10%-a maradt meg, három kisebb tó formájában.

  • Vízhasználat

    A vidéki, paraszti hagyományos életmód része olt a természetes vizek aktív használata, illetve az önerővel biztosított víznyerési mód. Magyarországon még az 1960-as, 70-es években voltak olyan falusi háztartások, ahol nem volt vezetékes víz, a házakban nem volt fürdőszoba, vagy konyhai mosogató. Ma egyszerűen kinyitjuk a csapot és annyi vizet használunk, amennyi jólesik (illetve amennyit a pénztárcánk kibír). Nehéz elképzelni, hogy volt olyan időszak, amikor a vízért kilómétereket kellett gyalogolni, vagy kemény fizikai munkával, a kútról húzva lehetett csak hozzájutni. Amíg természetes folyóvizeink, a patakok és a nagyobb folyók nem voltak szennyezettek, nem vezették bele városok szennyvizét vagy gyárak folyékony melléktermékeit, addig ezeket is használhatta a lakosság víznyerés céljából. Emellett szokás volt az ásottkutak használata is, de kezdetben a települések közkutakkal rendelkeztek, azaz nem volt minden udvarban saját kút. A háztartások vízhasználata ezáltal igencsak gazdaságos volt, mert időigényes volt és nagy energiabefektetéssel járt a víz pótlása.

    A természetes víz néha gondot, pusztítást is okozhat, amikor megnövekedik a szintje, azaz árvíz köszönt be. Manapság gátak közé szorítjuk a folyóinkat, de a folyók szabályozása előtt szabadon járta a folyó az útját, amerre helyet talált magának. Ennek következtében a folyó által hozott hordalék lerakódott, és nagyon jó termőföld keletkezett, illetve az ott nőtt természetes vegetáció is igen dús volt. Ezt a lehetőséget a nagy folyók mentén (mint a Duna is), felhasználták a hagyományos gazdaságok. Gazdag legelők és gyümölcsösök keletkeztek itt, emellett az ártereken kialakuló belső sekélyebb vizek a halászatnak is kitűnő helyet biztosítottak. A mohácsi sziget lakói szintén felhasználják e kiváló természeti adottságokat.




    OP_karcag_erd_VH_1


    OP_karcag_erd_VH_2

18 Comments
  1. drumboy

    Sziasztok, amikor nem volt még vezetékes víz, honnan hozták a vizet?

    • Okopresszo

      Szia Drumboy!
      Nehéz elképzelni, hogy volt olyan időszak, amikor a vízért kilómétereket kellett gyalogolni, vagy kemény fizikai munkával, a kútról húzva lehetett csak hozzájutni. Amíg természetes folyóvizeink, a patakok és a nagyobb folyók nem voltak szennyezettek, nem vezették bele városok szennyvizét vagy gyárak folyékony melléktermékeit, addig ezeket is használhatta a lakosság víznyerés céljából. Emellett szokás volt az ásottkutak használata is, de kezdetben a települések közkutakkal rendelkeztek, azaz nem volt minden udvarban saját kút. A háztartások vízhasználata ezáltal igencsak gazdaságos volt, mert időigényes volt és nagy energiabefektetéssel járt a víz pótlása.
      Üdvözlettel,
      Ökopresszó

  2. Trixxxyy

    Kedves Ökopresszó Csapata!
    A tengervizet nem tudjuk használni, ha elvesszük belőle a sót?

    • Okopresszo

      Kedves Trixxxyy!

      A tengervíz sótalanítása megoldható, de nagyon sok energiát igényel. A másik problémája, csak tengerparti országok esetén használható, a leginkább szárazsággal sújtotta területek viszont inkább a kontinensek belsejében találhatók.
      Üdv,
      az Ökopresszó csapata

  3. smoky

    Sziasztok! Mit gondoltok, a jegesmedvék tényleg veszélyben vannak a hóolvadás miatt?

    • Okopresszo

      Kedves Smoky!
      Ez valóban így van. A jegesmedvék élettere jelentősen csökken a sarki jégsapkák olvadása miatt, ráadásul a leváló jégen ragadt állatok sokszor elszigetelődnek és ez a párválasztásban is okoz nehézséget. Azonban nem csak a jegesmedvék vannak veszélyben, hanem a teljes sarkköri élővilág, hiszen a táplálékláncon keresztül az élőlények nagyon szoros kapcsolatban vannak egymással.
      Üdv,
      Ökopresszó

    • viki92

      Smoky, erről nagyon sok ismeretterjesztő filmet találsz az interneten! nézz körül! :)

  4. vivi

    Ha jól tudom régen nagyon sok árvíz volt. Volt ennek haszna?

    • Okopresszo

      Kedves Vivi!
      A természetes víz néha gondot, pusztítást is okozhat, amikor megnövekedik a szintje, azaz árvíz köszönt be. Manapság gátak közé szorítjuk a folyóinkat, de a folyók szabályozása előtt szabadon járta a folyó az útját, amerre helyet talált magának. Ennek következtében a folyó által hozott hordalék lerakódott, és nagyon jó termőföld keletkezett, illetve az ott nőtt természetes vegetáció is igen dús volt. Ezt a lehetőséget a nagy folyók mentén (mint a Duna is), felhasználták a hagyományos gazdaságok. Gazdag legelők és gyümölcsösök keletkeztek itt, emellett az ártereken kialakuló belső sekélyebb vizek a halászatnak is kitűnő helyet biztosítottak. A mohácsi sziget lakói szintén felhasználják e kiváló természeti adottságokat.
      Üdvözlettel,
      Ökopresszó

  5. viki92

    Melyik a környezettudatosabb, mosogatni vagy mosogatógépet használni?

    • Okopresszo

      Kedves Viki92!
      A válasz függ attól, hogy milyen módszert használunk. A mosogatás általában több vizet igényel, a mosogatógép pedig elektromos árammal működik, bár általában víztakarékosabb. Viszont mosogatásnál is legtöbbször meleg vizet használunk, amit valamilyen módon, szintén energiával állítunk elő. A legtakarékosabb langyos állóvízben mosogatni. Viszont a hagyományosan elterjedt mosogatásnál (folyó, melegvízzel) a mosogatógép használata kevésbé környezetterhelő, főleg ha csak teljesen megpakolt mosogatógépet indítunk el.
      Üdvözlettel,
      az Ökopresszó csapata

  6. BrownLady

    Sziasztok! Ha a klímaváltozás miatt elolvad a sarki jég, akkor Magyarország is víz alá kerülhet?

    • Okopresszo

      Kedves Lady!
      Nem valószínű, hogy Magyarországot közvetlenül érintené ennek a bekövetkezése, inkább a tenger melléki területeket veszélyeztetné.
      Üdv,
      Ökopresszó

  7. Dani18

    Sziasztok, nagyon örülök az oldalnak, ismerősök mutatták, sok ilyen kéne még!

  8. Zsu

    Gratulálok az Ökopresszó csapatának! Nagyon köszönöm az érdekes programot és megpróbálom a saját hétköznapjaimban is alkalmazni.
    Üdv, Zsu

Hozzászólok