Mit jelent a biodiverzitás és annak csökkenése?
A biodiverzitás, vagyis biológiai sokféleség, a legegyszerűbb megfogalmazása szerint az élőlények fajainak összességét jelenti. A Föld történelme során többször fordult már elő olyan időszak, amikor a fajok száma a szokottnál nagyobb mértékben lecsökkent (a fajpusztulás, ugyanúgy ahogy egy új faj keletkezése egy bizonyos mértékig természetes folyamat). A két legjelentősebb ilyen esemény a perm és a triász határán (kb. 250 millió évvel ezelőtt) és a kréta időszak végén (kb. 65 millió éve) történt. Az előbbi során az akkori fajok nagyjából 90%-a pusztult ki, míg a második esetben körülbelül a 70%-uk tűnt el a Föld színéről, köztük az akkori világ meghatározó élőlényei, a dinoszauruszok is.
A családok száma a földtörténet során (módosított ábra, az eredeti)
Jelenlegi ismereteink szerint azonban egyik esetben sem zajlott a fajok kihalása olyan sebességgel, mint napjainkban. 2019-es eredmények szerint közel 1 millió állat- és növényfaj áll a kihalás szélén. A kétéltűek 40%-a, a zátonyokat alkotó korallok 33%-a és minden tengeri élőlény egyharmada veszélyeztetett, és legalább 680 gerinces állat tűnt el a Föld színéről a 16. század óta. Az ízeltlábúakat illetően nem teljesen egyértelmű a kép, de nagyjából 10%-kuk fenyegetett.
Az 1500-as évekhez képest a kihalt fajok aránya (módosított ábra, az eredeti)
Mi okozza a biodiverzitás csökkenését?
A napjainkban zajló fajpusztulás legfőbb oka az emberiség természetátalakító tevékenysége, aminek különböző folyamatai ismertek. Ilyen az élőhelyként szolgáló területek csökkentése, a túlhasználat, a globális felmelegedés, a szennyezés és az invazív fajok megjelenése. Az eltérő földrajzi adottságokkal rendelkező területeket más-más problémák sújtják jobban.
A különböző földrajzi területek biodiverzitását veszélyeztető tényezők
(módosított ábra, az eredeti)
A szárazföldön a biológia sokféleségre a legnagyobb veszélyt a fajok élőhelyét jelentő területek rohamos csökkenése okozza. Ebben az esetben nem csak arra kell gondolnunk, hogy egy adott élettér teljesen eltűnik, hanem arra is, hogy esetleg több kisebb területre esik szét. Ez sok faj esetében megnehezíti a táplálékkeresést, a párválasztást, vagy egyéb, a faj fennmaradása szempontjából jelentős tevékenységet.
Az óriáspandák főként emiatt, elsősorban az életterük feldarabolódása miatt kerültek veszélybe az elmúlt 20 évben. Mivel a pandatelepek egymástól távol esnek, a rövid párzási időszakban előfordul, hogy a nemzőképes egyedek nem találják meg egymást, megnehezítve a párzást. Ezen a statisztikán tovább ront a kis pandák amúgy is alacsony túlélési aránya, csak kevés éli meg a felnőttkort. Az óriáspanda veszélyeztetettségének másik oka szintén az ember területigényében keresendő. Ugyanis a pandák táplálékát 99%-át kitevő bambusz borította területek rohamos mértékben fogyatkoznak.
Óriáspanda evés közben (fotó: Pixabay)
Óriási gondot okoz a túlzott emberi felhasználás, például a tengereket és óceánokat leginkább sújtó túlhalászat. Kutatások szerint 1970 óta 45 vizsgált halfaj egyedszáma a felére esett vissza, a fogyasztásra szánt állatok közül pedig több a kihalás szélére sodródott. A luxuscsemegének számító tengeri uborka szinte teljesen eltűnt a Galápagos környékéről és a Vörös-tengerből, a makrélák és tonhalak száma pedig 75%-kal csökkent. Az utóbbi leginkább a kékúszójú tonhalakat érintette, ez ma már a kihalás szélére sodródott.
Sorba rendezett tonhalak az év első aukcióján a Tsukiji halpiacon, Tokióban
(fotó: The Asahi Shimbun/Getty Images)
A szárazföldeket érintő probléma a túlzott vadászat, és orvvadászat. Az északi szélesszájú orrszarvú az utóbbi miatt került a súlyosan veszélyeztetett, vadon kihalt státuszba. Az 1970-es években még 500, a 2000-es években már csak 30 egyede élt a vadonban. Valamikor 2006 és 2008 között vadászok kilőtték az utolsó példányokat is, így 2018-ra a kenyai Ol Pejeta rezervátumban már csak 3 példány volt életben: egy hím és két nőstény. Az előbbit végül idős kora miatt el kellett altatni. A faj számára utolsó reményt mindössze az adhat, hogy a korábban kinyert hímivarsejtekkel 2019. augusztusában sikerült megtermékenyíti a még életben lévő két nőstényt.
Fegyveres őrök védték Szudánt, az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvút az Ol Pejeta rezervátumban (fotó: CB2/ZOB/Brent Stirton/National Geographic)
Globális problémát jelent a vándorló énekesmadarak tömeges vadászata. 2015-ös becslések szerint évente körülbelül 25 millió kistestű madárfaj esik áldozatul orvvadászoknak a mediterrán régiókban. Ezeket lépescsapdákkal, enyvvel bekent ágakkal ejtik el, és a legtöbbször éttermeknek adják el, illegálisan felszolgált gasztronómiai különlegességként. Ilyen madarak a Magyarországon is átvonuló vörösbegy vagy barátposzáta.
Későn érkezett a segítség ennek a rozsdafarkúnak és vörösbegynek, kettejük között egy letépett madár lába is látható (fotó: Committe Against Bird Slaughter)
Csapdában elpusztult vörösbegy (fotó: Committe Against Bird Slaughter)
A légszennyezés miatt a globális felmelegedés szintén hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A megemelkedett vízhőmérséklethez az amúgy is érzékeny óceáni flóra és fauna csak nehezen tud alkalmazkodni. Halmozottan igaz ez a korallzátonyokra, amelyek a tengeri élővilág közel negyedének adnak otthont. Amennyiben valamilyen stresszhatás éri őket (pl. a tengervíz melegedése), a bennük élő algák kipusztulnak, a korallok kifehérednek (ez a korallfehéredés jelensége). A világörökség részeként számon tartott Nagy-korallzátony páratlan természeti kincs, 1500 különböző faj él itt. 2016-ban az El Niño miatt, majd egy évvel később a megemelkedett hőmérséklet miatt az itt élő korallok majdnem fele elpusztult. A zátony eltűnésével, az őshonos fajok végleg eltűnhetnek, több pedig a kihalás szélére sodródhat.
Tűzkorall a 2016-os tömeges korallfehéredés esemény előtt és után (fotó: The Ocean Agency / XL Catlin Seaview Survey / Richard Vevers)
A világméretű szennyezés szintén a biodiverzitás csökkenésének oka. Ezek közül a legnagyobb probléma a főként mezőgazdasággal, ipari tevékenységgel a vizekbe jutó foszfát és nitrogén miatt kialakuló eutrofizáció. A feldúsult tápanyagforrások miatt elszaporodnak a fitoplanktonok, hínár- és mocsárnövények. Ezek egyrészt túl sok oxigént vonnak ki a vízből, másrészt a folyamat során kevesebb fény jut a víz alsóbb rétegeibe, ami az alsóbb rétegekben élő növények pusztulásához vezet. Az elhalt élőlényeket lebontó baktériumok pedig további oxigént vonnak ki a vízből, ezzel fokozva az ott élő fajok további pusztulását.
Alaszka partjainál zöld területek mutatják az elszaporodott fitoplanktonokat (fotó: HO/AFP)
További veszélyt jelent az úgynevezett invazív fajok megjelenése egy területen, amik felborítják a már kialakult ökoszisztémát. Erre a legtipikusabb példa a hazánkban is egyre nagyobb gondot okozó harlekinkaticák elszaporodása. A faj eredetileg Ázsiában honos, az 1900-as évektől kezdték el a levéltetvek ellen, biológiai védekezésként alkalmazni Észak-Amerikában és Európában. 2002-től a harlekinkaticák rohamos terjedésnek indultak, ma a kontinensük legtöbb országában meghonosodott. Hazánkban először 2008-ban talált egyedeket egy rovarkutató, ma viszont már szinte mindenki találkozott vele. A faj gyorsan képes szaporodni, és nem csak a katicák táplálékát jelentő levéltetveket, de az őshonos fajok petéit és lárváit is előszeretettel fogyasztja, természetes ellensége pedig nincs. Ezek miatt veszélyt jelent a hazánkban őshonos hétpettyes, kétpettyes és szemfoltos katicára.
Harlekinkaticák (forrás: Harlekin Projekt)
Mi történik ha ilyen mértékű marad a fajcsökkenés?
Egyes becslések szerint évente 30 000 faj hal ki, ami azt jelenti, hogy óránként háromtól köszönünk el végleg. Ilyen mértékű fajpusztulás mellett, az összes faj 20%-a halhat ki az elkövetkezendő 30 évben.
A fajbőség változása az emberi hatások során (módosított ábra, az eredeti)
A biodiverzitás csökkenése pedig komoly hatással van az ember mindennapjaira, például a friss víz, valamint az élelem szempontjából, amikkel az ép ökoszisztéma képes ellátni a társadalmat. Ez a folyamat közvetlenül a tápanyagforrások csökkenéséhez vezet, és közvetetten hatással lesz az emberek megélhetésére, a jövedelmekre, migrációs válságokat és akár politikai konfliktusokat is kiváltva. Az egyik legsúlyosabb gond, hogy a méhállomány az utóbbi években átlagosan 20%-kal csökkent. Egyes területeken ez a szám 53%, csak Amerikában a méhkolóniák egyharmada elpusztult.
Nektárt kereső méh a budapesti Margit-szigeten
Márpedig ezeknek a szárnyas jószágoknak köszönhetjük az elfogyaszott ételeink egy részét, a nektár- és pollengyűjtést, a virágok beporzását és a méztermelést is. Ha nincsenek, az élelmiszereink egyharmadát elveszíthetjük: gyümölcsöket, lekvárokat, – és sokak számára különösen kedvelt – kávét és kakaót is. A méhállomány pusztulása mögött álló okok egyelőre nem teljesen tisztázottak, és fájó pont, hogy az egyedszám csökkenés más virágbeporzókat is érint: a darazsakat, molyokat és lepkéket.
Mit tehetünk a biológiai sokféleség megőrzéséért?
Az egyik megoldás a természetvédő szervezetek támogatása. E szervezetek összehangoltan igyekeznek tenni a biodiverzitás csökkenésének megállításáért, és a védett területek egyensúlyának megőrzéséért. Nyomon követik a fajokat, helyreállítanak ritka élőhelyeket, konferenciákat szerveznek és célzott fellépésekkel próbálják nagyobb tudatosságra nevelni a lakosságot. Nem csak anyagilag lehet támogatni ezeket a szervezeteket, önkéntesként is lehet segíteni a munkájukban. Egy másik lehetőség a fogyasztói szokások átalakítása, pl. a tengeri halak fogyasztásának csökkenése, vagy környezetbarát háztartási termékek vásárlása, amelyek kevesebb foszfátot és nitrátot tartalmaznak. Érdemes arra is figyelni, hogy természetjárás közben ne zavarjuk meg az élőlényeket, ne térjünk le a kijelölt ösvényről, hiszen értékes, védett fajokat zavarhatunk meg vagy taposhatunk el.
További tippek a biodiverzitás megőrzéséhez: https://ec.europa.eu/environment/nature/info/pubs/docs/brochures/biodiversity_tips/hu.pdf
Képválogatás a biodiverzitás szépségéről:
Források:
European Commission, The Directorate-General for Environment. (2009) Study on understanding the causes of biodiversity loss and the policy assessment framework, Final Report, https://ec.europa.eu/environment/enveco/biodiversity/pdf/causes_biodiv_loss.pdf
Biodiversity Information System for Europe. Pollution, https://biodiversity.europa.eu/topics/pollution
Millenium Ecosystem Assessment. (2005) Ecosystems and Human Well-Being: Biodiversity Synthesis, https://www.millenniumassessment.org/documents/document.354.aspx.pdf
World Health Organization. Biodiversity, https://www.who.int/globalchange/ecosystems/biodiversity/en/
Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (2019) Global Assessment Report on Biodiversity and Ecosystem Services, https://ipbes.net/global-assessment
Példák forrásai:
Harlekin Projekt. http://www.coleoptera.hu/harlekin/fontos.php
Birdlife International. (2015) The Killing, http://www.birdlife.org/sites/default/files/attachments/01-28_low.pdf
Brochet et al. (2016) Preliminary assessment of the scope and scale of illegal killing and taking of birds in the Mediterranean, Bird Conservation International 26(1), DOI: https://doi.org/10.1017/S0959270915000416
Index.hu (2018) Elpusztult az utolsó hím szélesszájú orrszarvú, https://index.hu/tudomany/2018/03/20/meghalt_az_utolso_him_szelesszaju_orrszarvu/
Index.hu (2020) Délről kaptak mentőövet az északi szélesszájú orrszarvúk, https://index.hu/techtud/2020/01/15/delrol_kaptak_mentoovet_az_eszaki_szelesszaju_orrszarvuk/
Origo.hu (2015) Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl, https://www.origo.hu/tudomany/20150413-ha-kipusztulnak-a-mehek-az-emberiseg-csak-negy-evvel-eli-tul.html
Qubit. (2019) Vészesen szaporodik a fitoplankton: Viszlát Kék Bolygó, Helló Zöld Bolygó! https://qubit.hu/2019/02/05/veszesen-szaporodik-a-fitoplankton-viszlat-kek-bolygo-hello-zold-bolygo
VOX. (2017) Experts: The Great Barrier Reef cannot be saved, https://www.vox.com/science-and-health/2017/4/18/15272634/catastrophic-coral-bleaching-great-barrier-reef-map
WWF Magyarország. Az óriáspandák https://adomany.wwf.hu/orokbefogadas/panda
WWF. (2015) Living Blue Planet Report 2015, https://www.worldwildlife.org/publications/living-blue-planet-report-2015