Mit jelent az energiaprobléma?
Minden szervezetnek szüksége van energiára, ami az életben maradásához szükséges. A baktériumok, növények és állatok kémiai vagy napenergiát használnak, vagy a tápláléklánc által nyújtott energiát hasznosítják. Az emberi faj ugyanakkor a világ számos pontján elterjedt, ráadásul a többség alapvetően komfortos életet él, amihez elengedhetetlenül fontos a külső renszerből történő energiaszerzés. Ez az energiától való függés társadalmanként változik, befolyásolja a vágyott komfort szintje, az éghajlati viszonyok és a társadalom nagysága is.
Az energiaigény folyamatosan növekszik a fejlett és a fejlődő országban egyaránt. Míg az előbbieknél egy még komfortosabb élet iránti vágy, az utóbbiaknál a nyugati társadalmak kényelmi szintjének elérése a cél. Ezt a növekvő tendenciát kielégíteni a Föld energiakészleteinek kihasználásával jár és ez a kulcsa az energiaproblémának: az egyensúly elérése az áhított energiamennyiség és a természet megőrzése között. Jelenleg viszont az energiatermelésünk a természet kiaknázásval jár és minden országnak tennie kellene ennek mérsékléséért vagy megakadályozásáért.
Mi okozza az energiaproblémát?
Az emberi fajnak mindig is szüksége volt a természetesen kívül biztosított plusz energiára. Ez részben a komfort elérése miatt alakult ki, ami a fogyasztási szokásokban is keresendő. Ezek miatt az emberiség energiaigénye folyamatosan nő. Míg 1950-ben kb. 30 000 TW/h energiaigénye volt a világnak, ez 2000-re megnégyszereződött, 2019-ben pedig már 170 000 TW/h-t használt a Föld népessége. Ugyanakkor ez az energiaigény a Földön nem egyeneletesen oszlik el. Ha az egy főre jutó energiafogyasztást nézzük óriási különbségeket tapasztalunk. 2019-ben a legnagyobb energiafogyasztók közé tartozott Izland, Norvégia, Kanada, az Egyesült Államok, valamint a Közel-Kelet gazdag nemzetei, például Omán és Szaúd-Arábia. Ezekben az országokban az átlagember akár százszor többet is fogyasztott, kb. 70-80 000 kW/h-t, mint a legszegényebb országok polgárai, Etiópia vagy Dél-Szudán. Ugyanakkor a különbségek még ennél is nagyobbak lehetnek. Nincsenek ugyanis megfelelő minőségű adatok a szegényebb országokról, ugyanis itt gyakran nagyon kevés kereskedelmi forgalomban lévő energiaforrást használnak, sokkal inkább a hagyományos biomasszára támaszkodnak – így az 500 kW/h átlagfogyasztás feltehetően alacsony becslés.
A globális elsődleges energiafogyasztás a különböző energiaforrások alapján (forrás: OurWorldInData)
A másik probléma, hogy nincs tökéletes energiaforrás. Számtalan energiahordozóval lehetséges a megfelelő energiamennyiség biztosítása, ám minden energia előállítási módnak megvan a maga előnye és hátránya, ez utóbbi elsősorban a környezetszennyezés, azon belül is a szén-dioxid kibocsátás miatt kritikus kérdés.
Biomassza
A történelem legnagyobb részében a biomassza volt a meghatározó energiaforrás, vagyis a biológiai eredetű hulladékok alkalmazása. Ez jelentheti növényi anyagok – pl. kukorica, vagy állati eredetű, pl. trágya felhasználását.
Előnyei közé lehet sorolni, hogy a szerves hulladékot így nem pazaroljuk el, megfelelő módon tudjuk újra feldolgozni. Ráadásul ez az energiaforrás mindig megújul, elméletben mindig újratermeljük és a Földön bárhol fellelhető. Amennyiben más módszerekkel aknázzuk ki, lehetséges bioetanolt is készíteni belőle. Az így termelt alkohol tisztán ég és kevésbé terheli a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. Fontos eszköz lehet a globális felmelegedés csökkentésében is, mert szén-dioxid semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. Az energiatartalma pedig magas, 50-60% metán.
Az erjesztésből nyert bioetanolról azonban érdemes megjegyezni, hogy a XXI. század első éveiben tapasztalható 75 EJ-nyi benzin- dízelolaj- és kerozin-fogyasztást 550 millió hektár területen lehetne csak megtermelni, ami meghaladja a világ mezőgazdaságilag művelt területének egyharmadát. Ez az energiaforrás ráadásul meglehetősen drága, a növények termesztése, valamint az alkohol erjesztése és lepárlása többe kerül, mint a fosszilis energiahordozók bányászata és felhasználása.
Munkások kiszáradt rizsszárakat gyűjtenek az Észak-Indiai Baghoura mellett, hogy azt biomasszaként újrahasznosítsák (fotó: New York Times/Manpreet Romana)
Fosszilis energiahordozók
Az ipari forradalom időszakában kifejlesztett új technológiák következtében felmerült az igény egy a biomasszánál hatékonyabb energiaforrásra, így annak helyét fokozatosan átvették a fosszilis energiahordozók. A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, valamint a különböző szénhidrogéneket, a kőolajat és a földgázt értjük.
A szén egy növényi eredetű üledékes kőzet, amelynek minősége függ a képződés korától, a nyomás nagyságától és a levegőtől való elzártságtól. Ennek a tüzelőanyagkészletnek az eloszlása a földgázéhoz és kőolajéhoz képest sokkal egyenletesebb. A szénfelhasználás éves szinten 1,5%-ot emelkedik, ennek oka elsősorban a fejlődő országok növekvő igénye. A kőolaj a szerves anyag bomlása során keletkezik, üledékes kőzetekben, homokkövek pórusaiban, vagy mészkövek repedéseiben halmozódik fel. Ahhoz hasonló körülmények szükségesek a keletkezéséhez, mint a szénéhez. Ez a fosszilis tüzelőanyag fontos energiahordozó és vegyipari nyersanyag, ami a világ energiafelhasználásának meghatározó tényezője. Leginkább a közlekedésben történő alkalmazása mérvadó, ahol már az 50%-ot is meghaladta. A földgáz egy gázhalmazállapotban felhalmozódott szénhidrogén, általában a kőolaj előfordulási helyén található meg. A nem megújuló energiahordozók közül az utóbbi évtizedekben ennek nőtt meg drasztikusan a felhasználása.
Ezen fosszilis tüzelőanyagok elégetésével gőzt lehet fejleszteni, ami egy turbinát meghajtva, egy generátoron keresztül elektromosságot fejleszt. Hiába a modern világ rengeteg újítása, még a mai napig is az energiaszolgáltatás jelentős részét ezek az energiahordozók adják (ld. fent).
Vitathatatlan előnyük a biomasszához képest, hogy még egy rossz minőségű szén is legalább 50%-kal több energiát tartalmaz, mint a levegőn szárított fa, a nyersolajból finomított folyékony energiahordozók energiasűrűsége pedig közel háromszor akkora. A fosszilis tüzelőanyagok relatíve könnyen elérhetőek – szemben mondjuk a nukleáris erőművekben használt uránérccel – és még napjainkban is nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. A harmadik előnyük, hogy más energiaforrásokhoz képest olcsóak, mivel viszonylag egyszerű hozzájutni a bolygó készleteihez.
Ugyanakkor ezek nem megújuló energiaforrások, amelyek előbb-utóbb elfogynak. Ráadásul ahogy egyre többet használunk el belőlük, egyre inkább lesznek nehezen elérhetőek. Így kényszerül a bányászat egyre mélyebb földrétegekbe és emiatt kell az olajkitermelő kutaknak egyre mélyebb vizekre települniük, egyre messzebb a partoktól. A fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb hátránya azonban a környezetszennyezés. Az elégetésükkel keletkező szén-dioxiddal erősítjük az üvegházhatást, és más anyagok, mint a kén-dioxid, a savas esők forrásává válik. Az ilyen erőművek közelében élők számára a kiszabaduló füst és por ráadásul komoly egészségügyi károkat okozhat.
A németországi LEAG Jänschwalde szénerőmű (fotó: Clean Energy Wire/Uwe Dobrig)
Nukleáris energia
A XX. század közepétől a villamosenergia termelés egy új technológiával bővült, ez pedig a nukleáris energiát felhasználó erőművek. Az atomerőművek hasonló alapelven termelnek energiát, mint a fosszilisak, azzal a különbséggel, hogy az “üzemanyagot” itt az urán maghasadása szolgáltatja a reaktorban. A hasadás nagy mennyiségű energiát szabadít fel, amivel gőzt fejlesztenek és a turbinákat hajtva végeredményben elektromosságot termelnek.
A nukleáris energia használata folyamatosan komoly viták forrása. Egyesek ugyanis zöld energiának tekintik, mivel nincs közvetlen károsanyag kibocsátása, de két fontos területen komoly aggályokat okoz a használata. Egyrészt a radioaktív hulladék biztonságos és hosszútávú elhelyezése továbbra is nagy probléma, másrészt egy esetleges baleset nagy környezeti veszélyekkel járhat. Sok országban ugyanakkor jelentősen hozzájárul a villamosenergia termeléshez, napjainkban az atomerőművekből nyert energia a világ energiatermelésének 7,4 %-át teszi ki.
Az elsődleges energiahordozók nukleáris energia aránya világszerte, 2019-ben (forrás: OurWorldInData)
Az atomerőművek egyik legnagyobb előnye, hogy kis mennyiségű üzemanyagból hatalmas mennyiségű energia nyerhető: 1 kg urán energiaértéke 3,5 kg szénével megegyező. Emiatt ez az energia olcsó, és a történelem folyamán történt balesetek (pl. a csernobili és fukusimai) ellenére a legbiztonságosabb energiaforrás. Az atomerőmű nem bocsát ki szén- vagy kén-dioxidot, és még az uránbányászat és dúsítás károsanyag kibocsátását figyelembe véve is, kevésbé járul hozzá a globális felmelegedéshez és a savas esőkhöz, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése.
Ugyanakkor a legnagyobb negatívuma a maghasadás során keletkező radioaktív hulladék, amik állandó és költséges kezelést igényelnek és biztonságossá válásuk – vagyis amikor az uránérc a természetes radioaktivitásának szintjére süllyed, több 1000-10 000 év. A rendelkezésre álló uránkészletek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, és ennek az energiatermelési formának egy további hátránya a centralizáltság, az erőmű kiesése óriási károkat tud okozni.
A paksi nukleáris erőmű belülről (fotó: Országos Atomenergia Hivatal)
Megújuló energia
A megújuló energiaforrások közös tulajdonsága, hogy használatuk során nem csökken a forrásuk mennyisége, a későbbiekben is ugyanolyan módon nyerhető belőlük energia. Ilyen energiaforrás a szél-, a nap-, a víz- és a geotermikus energia, valamint a történeti okokból korábban tárgyalt biomassza is. Az 1960-as évektől egyre többen ébredtek tudatára, hogy a modern emberi viselkedés és ennek egyik jelentős aspektusa, a fosszilis energiahordozók használata komoly környezeti problémák forrása lehet. Ennek hatására kezdtek kialakulni a megújuló energiákat használó technológiák, amelyek egyre inkább elterjedtek a világban, köszönhetően a hagyományos energiahordozók mennyiségi csökkenésének, valamint a környezetvédelem elterjedésének.
A világ megújuló energia termelése (forrás: OurWorldInData)
Bár a megújuló energiatermelés sokféle különböző technológiát takar, ennek ellenére vannak közösen tárgyalható előnyös és hátrányos tulajdonságuk. A pozitív oldaluk kézenfekvő, egyrészt úgy termelnek energiát (döntő többségben villamosenergiát), hogy közben nincs károsanyag kibocsátás, másrészt olyan energiahordozókat használnak, amelyek mennyiségét a felhasználás nem befolyásolja (ezért megújuló). A hátrányos tulajdonságai már kevésbé ismertek. Először is az erőművek előállítási költségei nagyon magasak. Ennél talán jelentősebb hátrány, hogy a fosszilis- vagy a nukleáris erőművekhez képest az energiasűrűségük nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt az energiát, mint amennyit például egy fosszilis erőmű termel, csak sokkal nagyobb területen képes megtermelni. És végül még egy hátránya van a megújuló energiák nagy részének, mégpedig az, hogy az energiatermelés valamilyen természeti jelenségtől (szélerősség, napsütés, stb.) függ, aminek jelenléte nem kellően kiszámítható, így nem biztosíthat a mai igényeket kielégítő egyenletes energiaellátást. Ezen kívül az egyes megújuló energiatermelési módoknak megvan a maguk pozitív és negatív oldala.
A vízenergia hasznosítása a leghosszabb múltra tekint vissza a természeti erőforrások közül. Mechanikai energiaként már az ókorban is hasznosították, villamosenergia termelőként pedig a kezdetektől jelentőséggel bírt. Jellegénél fogva jelenleg is fontos a szerepe, és előreláthatóan a jövőben is megmarad. A nagy hozamú és nagy esésű folyamok mentén sokszor tározó nélküli vízi erőműveket üzemeltetnek, és az átzúduló víz mozgási energiájából állítanak elő elektromos áramot. A hegyvidékeken viszont gyakran duzzasztó tároló építésével használják ki a nagy magasságkülönbségek kínálta lehetőségeket. A víztömeget a nehézségi erő kihasználásával víznyomócsöveken át vezetik le a hegyről, az alsó szakaszon ez vízturbinákat hajt meg, melyek egy erőmű generátorán keresztül elektromos áramot fejlesztenek. Így ezek a víztározók egyszerre víz- és energiatárolók. Ezeket az erőműveket éppen ezért víztározó műveknek is hívjuk. A szivattyús tározómű még arra is képes, hogy amikor az felhasznált energiamennyiség kisebb az előállított energiamennyiségnél, a felesleges vizet a szivattyú egy magasabban fekvő tározó medencébe nyomja, hogy később újra fel lehessen használni.
Legnagyobb előnyük, hogy folyamatos és olcsó energiát tudnak szolgáltatni az igényeknek megfelelően, hiszen képes a tározóban vizet felhalmozni. Ráadásul a vízturbinák szükség esetén gyorsan beindíthatóak, és a többi megújulóval szemben bármikor képes elektromosságot termelni, nincs olyan időjárásfüggése, mint a többinek. Legnagyobb hátránya viszont, hogy egy duzzasztógát építése óriási mértékben megváltoztatja a környezetet. A gát által használt víz minősége és mennyisége is megváltozik, egy-egy elárasztott területről eltűnik az élővilág is.
A szélerőművek a levegő földfelszínhez viszonyított mozgásából keletkező szélenergiát használják fel. A légmozgás ezen hasznosítása az elektromos energia előállítására kialakított szélturbinával meghajtott generátorral történik. Értelemszerűen olyan helyre érdemes telepíteni őket, ahol a szél viszonylag gyakran fúj és sebessége eléri a 4 m/sec-et. Ilyen helyek a tengerpartok, hegyvidékek, a passzát és monszun éghajlati övezet vidékei. A korábban említett megújulókra vonatkozó előnyök mellett lehetséges félreeső helyekre is telepíteni, ahová bonyolult vagy túl költséges lenne elektromos vezetéket telepíteni. A szélturbina alatt ráadásul továbbra is lehet földet művelni és legeltetni. Hátrányuk viszont, hogy a szélturbinák teljesítménye általában kicsi, a kereskedelmi mennyiségű áramfejlesztéshez már szélfarmokat kell létrehozni, ezek azonban már rombolhatják a táj szépségét.
Szélturbinák Hollandiában (fotó: Imgur)
A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkezett napenergiát képesek vagyunk hasznosítani. Bár ennek csak töredéke jut el a Földre, ez mégis a teljes emberiség energiafelhasználásának 20 000-szeresét jelenti. Kétféle hasznosítása létezik. A passzív, amikor egy épületet úgy terveznek, hogy a lehető legoptimálisabban gyűjtse be a napsugárzásból származó energiát, így csökkentve a fűtési költségeket. A másik az aktív, amikor speciális eszközök segítségével gyűjtik be a napenergiát, pl. napkollektorokkal. Az egyik nagy előnye, hogy közvetlenül alkalmas fűtésre és vízmelegítésre, valamint a folyamatos terjedése miatt egyre olcsóbb technikáról beszélünk. A hátránya viszont, hogy jelenleg nem igazán költséghatékony, a fotovoltaikus erőművek drágák és kb. 10%-os hatásfokúak.
Az egyiptomi Benban napelempark, jelenleg a negyedik legnagyobb a világon (fotó: Afrik21)
A geotermikus energia a Föld felszíne alatt keletkező, és a hőáramban meghatározott szintig feljutó, kőzetekben tárolódó hőenergia. Magyarország geotermikus nagyhatalom, Kína után mi vagyunk a másodikak, ugyanakkor ennek kihasználtsága országunkban rendkívül alacsony. A folyamat során lyukakon keresztül vizet juttatnak a forró kőzetekhez, ahol az gőzzé válik és turbinákat meghajtva áramot generál.
Ez a megújuló energiaforrás olcsó, hiszen csak kis energia szükséges a víz lepumpálásához, ráadásul ezek az erőművek relatíve kicsik. A vízenergiához hasonlóan nem függnek az időjárástól, ám azokhoz képest sokkal kisebb hatással vannak a környezetre. Ugyanakkor ez az energiaforrás csak a Föld bizonyos részen áll rendelkezésre felhasználható formában, ráadásul egy idő után az ilyen geotermikus telepek kimerülnek.
Az izlandi Nesjavellir geotermikus erőmű Þingvellir-nél (fotó: Gretar Ívarsson)
Milyen hatásai vannak az energiaproblémának?
A legdrasztikusabb hatása az egyre növekvő energiahasználatnak – amelyet elsősorban még most is fosszilis tüzelőanyagból fedez a világ népessége – a globális felmelegedés.
A nyersanyagok kitermelésekor, a szállításkor vagy az erőművek üzemeltetése közben történhetnek balesetek, ezek az antropogén katasztrófák pedig évekre, évtizedekre meghatározzák egy-egy terület ökoszisztémáját.
Ugyanakkor az erőművek telepítésével, a bányák nyitásával egyre több területet foglalunk el, elvesszük az állat- és növényvilág életterét, ezzel fokozva a biodiverzitás csökkenést.
Ráadásul az új jellegű termelési módok a kezdeti remények után sokszor csalódást okoznak. A palagáz kitermelésre alkalmazott hidraulikus kőzetrepesztéses technika is hasonlóképpen járt. Már 1940-ben használták ezt a módszert a föld mélyén rejtőző olaj és gáz felszínre hozásában, de csak az utóbbi évtizedekben került igazán az előtérbe, egy sok előnyökkel bíró kitermelési módként. A folyamat lényege, hogy nagy nyomáson vizet, kémiai anyagokat és homokot pumpálnak az kőzetrétegekbe, ahonnan aztán a kiszabaduló gázt és olajat begyűjtik. Ez a technológia elkezdett elterjedni a világban, így Nagy-Britanniában is. Ám 2019-ben a kormány bejelentette, hogy felfüggesztik a rétegrepesztéses gázkitermelést az országban. A döntést azzal indokolták, hogy az eljárást kísérő földrezgések rendkívül sok kényelmetlenséget okoznak a helyi közösségeknek. A természetvédők örömmel fogadták a döntést, mivel a vegyi anyagok sokszor a talajban maradnak a folyamat végén, szennyezve a környezetet.
Mit hoz a jövő?
Elsősorban még nagyobb energiaigény emelkedés várható, ami főleg a növekvő népességnek és a fejlődő országokban bővülő középréteg új energiaigénye miatt fog történni. Az előrejelzések szerint a világ energiaigénye 2040-re eléri a 250 000 TW/h-t.
A változó energiaigény mellett ugyanakkor fontos tényező lesz, hogy a fosszilis energiahordozók nem állnak korlátlanul rendelkezésre, ezért a használat intenzitásától függően valamikor (egyes szakemberek szerint előbb, mások szerint később) elfogynak. A kőszén esetén még becslések szerint 200 évre elegendő mennyiség áll a rendelkezésre. Előrejelzések szerint 2030-ig megduplázódik majd az igény a földgázra, aminek elsősorban az lesz az oka, hogy a fosszilis energiahordozók közül a földgáz felhasználása a legkevésbé káros a környezetre. Míg a félelem az esetleg kimerül olaj- és gázkészletekről a 2000-es években még meghatározó része volt a szakmai párbeszédnek, ez mára alábbhagyott. Ez annak köszönhető, hogy a technológia fejlődésével a nehezebben elérhető szénhidrogéneket is ki tudják termelni, így ma már nem lehet előre megjósolni, mikor fogynak el a a kőolaj készletek.
Az atomenergia termelésnél sokan bíznak a magfúziós reaktorok sikerében, de a legtöbben mégis valószínűtlennek tartják, hogy az elkövetkező ötven évben ennek a technológiának jelentős szerepe lesz az energiatermelésben.
Ugyanakkor a megújuló energiahordozók piaca egyre nagyobb és egyre több állami és kutatási támogatást kapnak az erre szakosodott intézmények, a hatékonyabb és környezetkímélőbb energiatermelés érdekében.
Mit tehetünk ellene?
A legfontosabb, hogy mérsékeljük energiahasználatunkat. Ha új készüléket vásárolunk, részesítsük előnyben a kisebb energiafogyasztású, energiatakarékos gépeket. Ha elektromos tűzhelyen készítünk ételt, használjunk a főzőlappal azonos méretű edényt, mivel enélkül akár az energia 30%-a is odaveszhet. Ha főzünk érdemes a lábasra fedőt tenni, ezzel is spórolhatunk az energián. A TV, számítógép, és hi-fi berendezések készenléti üzemmódban is használnak energiát, így ha ezeket nem használjuk, áramtalanítsuk őket. A képernyők esetén csökkenthető a fogyasztásuk, ha sötét hátteret állítunk be és használjunk a felkínált energiatakarékos megoldásokat.
Érdemes odafigyelni a hűtőszekrény elhelyezésére is: soha ne tegyük hőforrás, pl. tűzhely vagy fűtőtest közelébe, lehetőleg lakásunk leghűvösebb részében keressünk neki helyet. A fal és a gép hátsó, hőleadó rácsa között legalább egy tenyérnyi rés legyen, ugyanez a szabály érvényes a hűtő tetejére is, így a meleg szabadon tud távozni. Ha több dologra szükségünk van, lehetőleg egyszerre vegyük ki őket a hűtőből, ezzel is megakadályozva, hogy a több beszökő meleg levegőt kelljen lehűtenie a szerkezetnek. A fagyasztani kívánt élelmiszereket pedig töröljük szárazra – ugyanis 1 kg víz lehűtése több energiát igényel, mint ugyanannyi szárazanyagé. Ha pedig kiolvasztásra kerül a sor, a fagyasztott terméket először tegyük a hűtőbe, ez is plusz hidegforrást jelent.
Ha a fűtésre kerül sor, ezzel lehetséges a legtöbbet takarékoskodni, ugyanis ez adja az energiafogyasztásunk mintegy 80%-át. Mindössze egyetlen fokkal alacsonyabbra állított rendszerrel 6%-nyi energiát spórolunk meg – amivel nem csak a környezetet kíméljük, de a pénztárcánkat is. A házak és lakások megfelelő szigetelése pedig elengedhetetlen. A falak hőtartó képessége és a megfelelő alapozás nagymértékben tudja csökkenteni az energiafogyasztást, akárcsak a nyílászárók alapos szigetelése.
Források:
Európai Környezetvédelmi Ügynökség. Energia. https://www.eea.europa.eu/hu/themes/energy/intro
Our World In Data. Energy. https://ourworldindata.org/energy
Our World In Data. Energy Production and Consumption. https://ourworldindata.org/energy-production-consumption
Our World In Data. Renewable Energy. https://ourworldindata.org/renewable-energy
Our World In Data. Nuclear Energy. https://ourworldindata.org/nuclear-energy
Our World In Data. What are the safest and cleanest sources of energy? https://ourworldindata.org/safest-sources-of-energy
MiEnergiánk.hu Megújuló és nem megújuló energiaforrások. http://mienergiank.hu/2015/11/01/megujulo-es-nem-megujulo-energiaforrasok/
Példák forrásai:
EuroNews. (2019) Beszüntetik a kőzetrepesztést a britek. https://hu.euronews.com/2019/11/02/beszuntetik-a-kozetrepesztest-a-britek
KÖTHÁLÓ. Energiáról okosan! http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/eokosan.pdf
KÖTHÁLÓ. Otthon az energiában http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/18.pdf
MFor.hu (2016) Megjósolhatatlan. mikor merülnek ki a kőolaj készletek. https://mfor.hu/cikkek/makro/Megjosolhatatlan__mikor_merulnek_ki_a_koolaj_keszletek.html
National Geographic. How has fracking changed our future? ttps://www.nationalgeographic.com/environment/energy/great-energy-challenge/big-energy-question/how-has-fracking-changed-our-future/