Mit jelent a klímaváltozás?
Klímaváltozásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor az éghajlat tartós és jelentős mértékű változáson megy keresztül, beleértve a hőmérsékletet, a széljárást és az átlagos csapadékmennyiséget is. Ez végbemehet természetes folyamatos (pl. tektonikus mozgások), vagy a bolygót érő külső hatások eredményeként (pl. Nap sugárzásának erőssége). A természetes éghajlatváltozásra példa a Kis Jégkorszak nevezetű esemény, ami a XIV. és XIX. század közötti, viszonylag hűvösebb időszakot jelenti. Ebben az időszakban az átlaghőmérséklet Európában 1-2°C-ot, világszinten 0,5-1°C-ot esett, a csökkent a naptevékenységnek és az emelkedett vulkanikus tevékenységnek köszönhetően (amivel nőtt a Nap sugárzását visszaverő vulkáni hamu mennyisége).
Hasonló változás történik napjainkban is, amire egyszerűen csak klímaváltozásként, vagy (némiképpen megtévesztő módon) globális felmelegedésként hivatkozunk. Ez alatt azt értjük, hogy a XIX. század második fele óta a Föld felszín közeli léghőmérséklete hozzávetőleg1°C-kal nőtt.
Globális hőmérsékleti anomáliák 1880-1884 és 2015-2019 között (teljes videó: NASA Climate Change)
Mi okozza a globális felmelegedést?
A Föld légkörében található egyes gázok olyan hatással vannak a bolygóra mint a melegházak levegőjére azok üvegburája: bár beengedik a Nap hőjét, visszafelé – vagyis a világűr felé – megakadályozzák, hogy távozzon. Ezt hívjuk üvegházhatásnak. Az üvegházhatás természetes és a földi élet számára kedvező folyamat, hiszen e nélkül a Föld felszín közeli hőmérséklete átlagosan 33oC-kal lenne alacsonyabb. Azonban a jelenséget okozó egyes gázok koncentrációja az emberi tevékenységnek köszönhetően drasztikusan megnőtt. Ezek a gázok a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a fluortartalmú gázok.
Az üvegházhatás (módosított ábra, az eredeti)
Szén-dioxid
Az ipari forradalom kezdete óta a légköri szén-dioxid koncentrációja 40%-kal nőtt, aminek legfőbb oka a fosszilis energiahordozók, vagyis a szén, a kőolaj, és a földgáz elégetése. A következő legnagyobb széndioxid-kibocsátó az ipar, beleértve az üzemanyag-égetést, valamint a beton és a vegyi anyagok előállítását. A harmadik kibocsátó a kőolaj-származékok elégetésével történő közlekedés, mint a repülőgép, a hajó és a legtöbb autó. Annak ellenére, hogy a fentebb felsorolt gázok közül a szén-dioxid a legkevésbé aktív, mégis a globális felmelegedésben ennek van a legnagyobb szerepe. Ugyanis a szén-dioxid kibocsátás messze felülmúlja a többi gázét, az üvegházhatású gázok mennyiségének 82%-át ez teszi ki. A hatásár súlyosbítja a Föld fotoszintetikus kapacitásának csökkenése is, a zöld növények kevesebb szén-dioxidot képesek elnyelni. Ezért is jelentenek nagy problémát az erdőirtások vagy a nagy kiterjedésű erdőtüzek, amelyek az utóbbi időben tapasztalhatóak.
Dugóban hömpölygő kipufogógáz-felhő télvíz idején a nebraskai Omaha-ban (fotó: AP)
Ipartelepek kéményei és hűtőtornyai (fotó: Victor Lauer/Shutterstock)
Metán
A metán az összes kibocsátás 10%-áért felelős. A légkörbe jutva kémiai folyamatok során először szén-monoxiddá, majd ezek után szén-dioxiddá alakul át. A kibocsátásért elsősorban az energiaipar, leginkább az olajipar felel, ahol egyszerű melléktermékként szivárog a levegőbe. A második ok az állattenyésztés, elsősorban a marhatartás. Egy tehén az emésztése során évente kb. 200 kg metánt termel, így a Földön élő 1,5 milliárd példány jelentős terhet ró a Föld légkörére. A harmadik metántermelő tevékenység – bármennyire meglepő – a rizstermesztés. A probléma forrása, hogy amikor a rizstermesztők a gyomnövények növekedésének megakadályozása miatt vízzel árasztják el a földeket, a vízben élő mikrobák lebontják az ott található szerves anyagokat, és közben metánt állítanak elő. További veszélyt jelent a permafroszt, a több mint két évig fagyott földek melegedése. Ezek a tundra övezetben található területek a klímaváltozás hatására olvadásnak indultak, ahonnan így az évszázadok alatt lekötött szén-dioxid és metán – ami egyes becslések szerint a föld alatti metánkészletek negyedét jelenti – ki tud szabadulni. Ráadásul az olvadt talajon mocsarak és pocsolyák alakulnak ki, amik a mikrobák számára kiváló környezetet teremtenek, és ördögi körként tovább emelik a szén-dioxid és metán szintjént a légkörben.
Az Egyesült Királyságbeli Smithills Open Farm tehénistállójában (fotó: Geograph)
Elárasztott rizsföldek (fotó: Egypt Independent)
Dinitrogén-oxid
A dinitrogén-oxid a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mindössze 6%-áért felel. Leginkább természetes forrásból – a denitrifikációból – származik. (A denitrifikáció egy energiatermelő folyamat, amelyet anaerob baktériumok végeznek.) Ezt a jelenséget azonban a mezőgazdaságban használt nitrogéntartalmú műtrágyákkal az ember felerősítette.
Egy pakisztáni farmer műtrágyát szór szét a földjein (fotó: Genetic Literacy Project)
Fluortartalmú gázok
Ezeket a gázokat az 1930-as években kezdték el gyártani hűtő és légkondicionáló berendezésekhez, üvegházhatásuk 500-23000-szer erősebb, mint a szén-dioxidé. Szerencsére a kibocsátásuk, a komoly korlátozásoknak köszönhetően ma már kismértékű, de a légkondicionáló berendezések, hűtőgépek, stb. egy része még ma is ezekkel a gázokkal működik. A legnagyobb probléma, hogy nagyon hosszú ideig maradnak fent: annak ellenére, hogy nagyrészt már kivonták őket, még évezredekig a légkörben lesznek.
Légkondicionáló berendezések egy lakóépület oldalán (fotó: PixaBay)
Milyen jelei vannak a globális felmelegedésnek?
A globális felmelegedésnek ma már jól látható következményei vannak, amik közül az egyik az óceánok hőmérsékletének emelkedése. Ugyanis az üvegházhatású gázok által termelt plusz hő 93%-át ezek a hatalmas víztömegek nyelik el. Kimutatható, hogy az elmúlt száz évben a tengerek felső néhány méteres felszíni hőmérséklete kb. 0,13°C-ot emelkedett, de az is ismert, hogy a 700 méter alatti vizek is érintettek a problémában. Ez a szám nem tűnik számottevőnek, de két dolgot fontos megemlíteni. Egyrészt átlagos emelkedésről beszélünk (vagyis vannak területek, ahol ennél magasabb a melegedés), másrészt az óceánok a hőtartó képességük miatt egy nagyon sérülékeny rendszert alkotnak, amiben kis eltérés is látványos következményekkel jár. Ilyen jelenségek közé tartozik az oxigénhiányos tengeri területek megjelenése. Az emelkedő hőmérsékletű víz kevesebb oxigént tud megkötni, ami ún. “halálzónákat” hoz létre. Ezekben a víztömegekben az alacsony oxigénszint miatt az algák szaporodásnak indulhatnak, kivonva a maradék oxigént is a vízből, ezzel a nagyobb testű élőlények pusztulását okozva. Feltételezhetően az óceánok emelkedő hőmérséklete miatt az elmúlt fél évszázadban megnégyszereződött a halálzónák kiterjedési területe.
A 2003 augusztusában az oxigénhiányos vizek miatt bekövetkező menhaden halak pusztulása a Rhode-Island-i Greenwich-öbölben (fotó: Chris Deacutis/Sailors For The Sea)
Ezen kívül egy másik látványos jel a tengerekben a korallok kifehéredése, amire nem csak a megnövekedett hőmérséklet, de az óceánok savasodása is hozzájárul. Ezek a hatalmas víztömegek ugyanis megkötik a szén-dioxidot, ami szénsavvá alakul, felborítva a korábban létező egyensúlyt. Az ipari forradalom óta 30%-ot emelkedett a felszíni vizek savassága.
A Nagy-Korallzátony 2016-ban bekövetkezett tömeges kifehéredésének látványa (fotó: BBC/Brett Monroe Garner)
A globális felmelegedés egy másik következménye a sarki jégsapkák olvadása. Az Északi-sarkvidék éves jégfedettségének és -mennyiségének összehasonlításából kiderült, hogy 1984 szeptemberében (hagyományosan ekkor a legkisebb méretű a jégtakaró) a legalább négy éves jégtakaró nagysága 2,7 millió km2 volt, ám 2019-ben ez már csak ennek alig 2%-a, 53 ezer km2 volt. A sarkvidéki tengeri jég mennyisége 1979 óta folyamatosan csökken, manapság az akkori érték csupán 5%-a maradt. Nagy probléma a kialakuló ördögi kör, a jég eltűnése és vékonyodása ugyanis láncreakciót indít el, tovább melegítve a területet.
VIDEÓ: https://www.youtube.com/watch?time_continue=130&v=Io7xcxUEkvw&feature=emb_logo
Az Északi-sark jégfelületének változása 1984 és 2019 között (videó: EuroNews)
Egy harmadik jelenség a magashegyi gleccserek visszahúzódása. A Columbia-gleccser az 1980-as évekig tartotta a jégmennyiségét, ma ez a leggyorsabban változó jégfolyam a világon. Grönlandon 1985 és 2018 között átlagosan 5 kilométert húzódtak vissza a gleccserek. A klímaváltozás veszteségeként, több országban emléktáblákat helyeznek el az eltűnt jégfolyamoknak. Ilyen az izlandi Okjökull, amit 2019 augusztusában “temettek el”, akkor már csak Ok néven, mivel a jökull, vagyis gleccser kifejezést ekkor már nem érdemelhette ki. Ugyanis míg száz éve az Okjökull még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el és vastagsága 50 méteres volt, mára alig egy négyzetkilométerre törpült össze.
Az Okjökul-gleccser emléktáblája
(Egy levél a jövőnek: Ok az első izlandi gleccser, ami elveszítette gleccser státuszát. A következő 200 évben várhatóan ugyanerre a sorsra jut minden gleccserünk. Ez az emlékmű mutatja, hogy tudatában voltunk mi történik és mit kellene tenni ellene. Csak ti fogjátok tudni, hogy megtettük-e.) (fotó: The Guardian, Jeremie Richard/AFP/Getty Images)
Az olvadó jég a tengerszint emelkedéséhez vezet, ami az ipari forradalom óta átlagosan 20 cm-rel lett magasabban. Míg 1901 és 1990 között 1,4 mm volt a tengerszint emelkedése, 2006 és 2015 között ez a szám már 3,6 mm volt. Ez az érték nem tűnik magasnak, de hatását már most is viharárak vagy magas dagály esetén. Egyes kutatók szerint a 2019 novemberében elöntött Velence is már részben ennek a jelenségnek esett áldozatul. Az emelkedett vízszint mellett, a szélsőséges áramlatok is segítik, hogy egy-egy nagyobb áradás hatására végül víz alá kerüljön a város.
A 2019-es velencei áradás (fotó: Index.hu, Miguel Medina/AFP/Getty Images)
Az óceáni áramlásokat mozgató vízhőmérséklet és sókoncentráció változás szintén komoly hatással lehet a kontinensek éghajlatára. Ezeket a hatalmas áramlatokat ugyanis egyrészt az eltérő hőmérsékletű, illetve az eltérő sókoncentrációjú vizek forgása tart életben. Az előbbit a növekvő átlaghőmérséklet, az utóbbit a jégsapkák olvadásából az óceánokba kerülő édesvíz veszélyezteti. A változások következtében egyre gyakoribbá válnak az extrém időjárási jelenségek: például szélsőséges hideg a kontinentális régióban, ugyanakkor szokatlanul meleg a sarkvidéken. 2018 márciusában szokatlan hideg köszöntött Európára. Magyarországon a hőmérséklet -15 °C alá esett, Rómában havazott, Spanyolországban fagyok voltak. Eközben az Északi-sarkon nulla fok körül mozgott a hőmérséklet, míg a korábbi átlaghoz ehhez képest -30 fok volt. 1900 és 2015 között közel 30 000 természeti katasztrófa történt, ami világszerte mintegy 6 billió euró kárt okozott. A hurrikánok is egyre nagyobb gondot fognak okozni, 2016-ban a Matthew hurrikán romba döntötte Haitit, a 2017-es Irma hurrikán pedig 13 millió embert áram nélkül hagyott Floridában, és összesen 64 milliárd dollárnyi kárt okozott.
Róma 2018 februárjának végén (fotó: ABC News, Vincenzo Pinto/AFP/Getty Images)
Egy ház belecsúszott a vízbe Florida partjainál az Irma hurrikán pusztítása során
(fotó: Washington Post, Gary Lloyd McCullough/Florida Times-Union/AP)
Mi lesz, ha ez így folytatódik?
Az előrejelzések és az elképzelt forgatókönyvek nem sok jót jósolnak. Ha továbbra is ilyen mértékű marad az üvegházhatású gázok kibocsátása, egyes becslések szerint az északi féltekén ez akár 5-10°C-os emelkedést is jelenthet az éves átlaghőmérsékletben.
VIDEÓ: https://svs.gsfc.nasa.gov/vis/a000000/a004000/a004029/a2_temp_Ann_cbar.m4v
Növekvő kibocsátás esetén az éves átlaghőmérséklet változása 2020-2100 között (videó: NASA/U.S. Global Change Research Program)
Az óceánok hőmérsékletében 80 év múlva már 1-4°C-os emelkedés lesz kimutatható, ami drasztikus hatással lesz a tengeri élővilágra, számtalan faj fog kihalni. A sarki jégsapkák olvadására számtalan előrejelzés létezik. A legtöbb 2050 előttre már azt jósolja, hogy nem lesz nyáron jégréteg az Északi-sarkvidéken, a borúlátóbb becslések ezt már 2022-re várják. A Föld számtalan pontjáról teljesen eltűnnek majd a gleccserek. A tengerszint emelkedése hatalmas változást okozhat. Bár a becslések között hatalmas eltérések vannak, az biztosra vehető, hogy szaporodni fognak a magas vízállást okozó események. Ez összesen 750 millió embert fog érinteni a Földön, akik partközelben, veszélyeztetett szigeteken vagy a sarkvidéken élnek. Ez olyan területeket, mint a Maldív-szigetek fokozottan érint, ugyanis területének több mint 80%-a csak egy méterrel van a tengerszint felett. Az extrém időjárási események, aszályok, áradások, stb. száma pedig nőni fog, hatalmas károkat okozva számtalan országnak.
A víz alá kerülő területek 9 m-es emelkedés esetén (szimuláció: Flood Maps)
Mit tehetek ellene?
Egyéni szinten számtalan lehetőség van a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Új ház vásárlásakor vagy a régi felújításánál érdemes gondolni a környezetkímélőbb megoldásokra: például napelemes energiatermelés vagy esővíz gyűjtése öntözéshez. Érdemes az ablakok, ajtók megfelelő szigetelése, és az egyes helyiségek fűtési hőmérsékletének külön szabályozása. Statisztikák szerint sok lakás túl van melegítve, egyetlen fok csökkentés pedig a termosztáton nem okoz nagy különbséget számunkra, ám annál többet számít a környezetnek. Figyeljünk arra, hogy részesítsük előnyben az energiatakarékos háztartási gépek vásárlását, és kapcsoljuk ki alvó üzemmódban lévő eszközeinket, mert az szintén nem energiatakarékos megoldás. Ha van kertünk vagy van lehetőségünk a zöldségek, gyümölcsök és fűszerek egy részét magunknak megtermelni, ez szintén csökkenti a Földre nehezedő nyomást. A kidobott ételeket komposztáljuk és ne vásároljunk felesleges palackos vizet. Ha a közlekedésre kerül sor, akkor részesítsük előnyben a biciklizést, sétálást vagy nagyobb távokhoz inkább a tömegközlekedést válasszuk, mint az autózást. Az előbbiek nem csak a környezetnek, de az egészségünknek is jót tesz.
További tippek a klímaváltozás hatásának csökkentéséhez:
http://klimabarat.hu/images/kiadvany/Fuzet_3.pdf
Források:
Európai Bizottság. Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás okai, https://ec.europa.eu/clima/change/causes_hu
Európai Bizottság, Éghajlatpolitika. (2018) Bolygónk a jövőnk: Harcoljunk együtt az éghajlatváltozás ellen! https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/youth/docs/youth_magazine_hu.pdf
Intergovernmental Panel on Climate Change. (2019) The Ocean and Cryosphere in a Changing Climate. https://www.ipcc.ch/srocc/download/
International Union for Conservation of Nature. Ocean Warming https://www.iucn.org/resources/issues-briefs/ocean-warming
Magyar Tudományos Akadémia. (2014) Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra, EASAC 22. sz. szakpolitikai jelentés, https://easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Extreme_Weather/Extreme_Weather_Hungarian.pdf
NASA, Global Climate Change. Climate change: How do we know? https://climate.nasa.gov/evidence/
United States Environmental Protection Agency. Overview of Greenhouse Gases,
Ying Kong, Cheng-Hai Wang. (2017) Responses and changes in the permafrost and snow water equivalent in the Northern Hemisphere under a scenario of 1.5 °C warming, Advances in Climate Change Research, 8(4): 235-244.
Példák forrásai:
24.hu (2019) Brutális videón a klímaváltozás hatása,
Euronews.com (2019) Így olvadt el 35 év alatt az Északi-sarki jég,
Hvg.hu (2019) Klímakutató: Velence előbb-utóbb víz alá kerül,
Index.hu (2018) A sark olvad, mi megfagyunk: kinyílt a globális hűtőszekrény ajtaja,
Index.hu (2019) 1200 szénerőműnek megfelelő hatása lehet a klímára a rizstermelésnek,
Index.hu (2019) Tényleg a tehénfing nyírja ki a Földet?,
Index.hu (2019) Emléktáblát kapott a klímaváltozás miatt eltűnt izlandi gleccser, Okjökull,
Index.hu (2019) Újra elöntötte a tenger a velencei Szent Márk teret,
Index.hu (2020) Elsüllyedhetnek a Maldív-szigetek a klímaváltozás miatt,
Qubit.hu (2018) Az egészségre és a környezetre is káros, mégis egyre több húst fogyaszt az emberiség,
The Guardian (2019) ‘Are a cow’s farts the worst for the planet?’ Children’s climate questions answered,
The Guardian (2019) Iceland holds funeral for first glacier lost to climate change,