Mit jelent a vízkrízis?

A víz az élet alapfeltétele. Nemcsak az emberi szervezet egyik esszenciális szükséglete, de az élelmiszertermelés sem képzelhető el nélküle. Ezen kívül számos dologra használjuk a hétköznapi higiéniától az ipari termelésen keresztül. Sokszor természetesnek vesszük a víz jelenlétét, pedig a Föld jelentős részén nem áll rendelkezésre elegendő víz, még az alapvető szükségletek fedezésére sem. Ugyan 5,3 milliárd ember számára a tiszta vízhez való hozzájutás könnyedén megoldott, a fennmaradóak számára ez már igaz. Közel másfél milliárd ember számára csak alapszolgáltatások elérhetőek, ami azt jelenti, hogy 30 perc gyalogsétával elérhető egy minőségében jó vízforrás. További 200 milliónak ennél többet kell gyalogolni vízért. A fennmaradó közel 450 millió ember számára csak tisztítás nélküli kutak és források, vagy felszíni vizek – tavak, pocsolyák, folyók – elérhetőek.

Mindennapos látvány, hogy több kilométert gyalogolva vizet hordanak nők Indiában (fotó: WaterAid/Prashanth Vishwanathan)

Mi okozza a vízkrízist?

Habár a Föld vízkészlete óriási (1420 millió köbkilométer), ennek csak hozzávetőleg 2,5-3%-a édesvíz. Még ez a készlet sem használható teljes egészében fogyasztásra, öntözésre vagy egyéb emberi tevékenységre, hiszen egy jó része fagyott állapotban található a sarkokon vagy gleccserekben. A felhasználható készletek alapján, jelenleg a bolygó minden egyes lakója elméletben kb. 6000 köbméter vizet használhatna évente. Azonban ez az optimista becslés csalóka, ugyanis a globális vízbázis valóban elérhető és hasznosítható része csupan kb. 2000 köbméter/fő/év, ami már közel sem mutatja egy lehetséges pazarlás képét, és vannak tények melyek tovább árnyalják ezt a képet.

Először is az átlagok figyelembe vétele azért megtévesztő, mert a megújuló vízkészlet nagyon eltérő mértékben, nem egyenletesen áll rendelkezésre a Föld különböző régióiban. Vízellátottság szempontjából a legjobb helyzetben Dél-Amerika van, itt található a globálisan rendelkezésre álló készlet 30%-a, majd a sorrend Ázsia, Észak-Amerika, Európa és Afrika. Ha az egy főre jutó vízkészletet nézzük, akkor ez Ázsiában a legalacsonyabb. Az egyenlőtlenséget jól jellemzi, hogy az Arab világra, ahol a Föld népességének 5%-a él a vízkészlet 1%-a jut, míg Kanadában a globális készletek 20%-hoz a világ népességének mindössze 0,2%-a tartozik.

Az újrafelhasználható vízkészletek kihasználásának mérték országonként, 2014-ben; a sötétebb szín azt jelenti, hogy több vízfelhasználónak küzd ugyanazért a vízmennyiségért (forrás: Business Insider/Pinterest)

Másrészt a világ népessége növekszik, és ezzel együtt a vízhasználat is folyamatosan nő. Az elmúlt száz évben az egy főre jutó vízfogyasztás megkétszereződik és gyorsuló ütemben ma is emelkedik. Becslések szerint a globális vízhasználat minden 20 évben megduplázódik, ami kétszerese az emberi népesség növekedésének. 

Az egy főre jutó háztartási vízfogyasztás is nagyon eltérő a különböző országokban. Egy átlagos amerikai majdnem 500 liter vizet használ naponta, míg ez a szám Nigériában 15 liter. Érdemes belegondolni, hogy egy nyitott csapon keresztül átlagosan 6 liter víz távozik percenként. Ez egy 3 perces fogmosás esetén 18 liter vizet jelent – ami felesleges egy 4-5-szöri szájöblítéshez. Nyilván a vízigény és a vízfelhasználás között szoros kapcsolat van, de a vizet akár termékekbe rejtve importálni is lehet.

Az emberi vízfogyasztás nagy része ugyanis nem abból származik, amit egy nap megiszunk vagy mosakodás közben elhasználunk, hanem az úgynevezett virtuális víz használata okozza. Definíciószerűen a virtuális víz az egységnyi terméktömeg előállításához felhasznált vízmennyiség. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy mennyi vizet használunk egy-egy termék előállítása közben. Így például 1 kg búza előállításához 1-2000 liter vízre van szükség, viszont 1 kg marhahús előállításához már 15000 liter víz kell. Egy farmernadrág előállítása kb. 10 000 liter vizet igényel, míg egy átlagos autó előállítása közben 400 000 liter vizet használ az ipar. A globális kereskedelem – elsősorban a mezőgazdaság területén – óriási mennyiségű virtuális vizet szállít az országok között.

Néhány élelmiszer virtuális víz tartalma (adatok: WaterFootPrint.org)

Milyen hatásai vannak a vízkrízisnek?

A tiszta víz hatásai gazdaságilag is megmutatkoznak. Amikor a víz jobb minőségű és elérhető távolságon belül található, az emberek kevesebb időt és fizikai energiát fordítanak vízgyűjtésre, így több idejük marad másra és termelékenyek lesznek más szempontból. Ez a gyerekekre halomozottan igaz. A naponta szükséges vízgyűjtés miatt kimaradnak az iskolából, így alulképzettek maradnak. Az oktatás viszont elengedhetetlen a gazdasági fellendüléshez, ugyanis egyetlen ország sem képes hosszútávon sikeres maradni és fenntartható gazdaságot építeni, ha a tanult felnőttek aránya nem éri el a 40%-ot. A nehezített hozzájutás a tiszta vízhez pedig egészségügyi kockázatokat is magában hordoz. A nem tisztított víz több betegség melegágya, olyanoké mint a kolera, hasmenés, vérhas, hepatitis A, tífusz és a járványos gyermekbénulás. Napjainkban is majdnem 1 millió ember hal meg hasmenéses betegség következtében – 300 000 közülük gyermek -, ami a a szennyezett víz ivásából, és a fertőtlenítés és kézmosás hiányából ered. Ugyanis ezeknek a személyeknek sokszor választaniuk kell aközött, hogy a szomjukat oltsák vagy a kezüket mossák meg, és érthető módon az előbbi fog elsőbbséget élvezni. Így becslések szerint több ember hal meg jelenleg a tiszta víz hiányából fakadóan, mint erőszak miatt – ebbe beleértve a háborúkat is. Ez pedig egy ördögi körként a GDP szintjét alacsonyan tartja, ami több országban is ellehetetleníti a tiszta vízhez szükséges infrastruktúra kiépítését.

A globális felmelegedés és a túlnépesedés hatása egyszerre jelentkezik a Dél-Afrikai Köztársaság fővárosában. 2018 elejére a legnagyobb tározó, a Theewaterskloof szinte teljesen kiapadt. Míg 2014-ben a vízszintje még 87,9%-os volt, négy évvel később ennek negyede sem maradt meg. Korlátozásokat vezettek be, 50 literre csökkentették a napi víz fejadagokat – összehasonlításként egy átlag magyar vízfogyasztása 150 liter körül mozog. A zuhanyzás az elvárások szerint így másfél percre rövidült, az öntözés és a WC-lehúzása pedig a használt fürdővízzel történt. A nulladik nap eljövetelét jósolták ebben az időszakban – vagyis amikor elzárják a lakossági csapokat a városban és a továbbiakban csak a legszükségesebb intézmények számára biztosítják azt. Végül sikerült elkerülni a vízarmageddont, és 2019 nyarának végére újra 70%-ra sikerült tölteni a víztározókat. Az indiai, 10 millió lakosú Csennai ugyanakkor nem volt ilyen szerencsés, 2019 nyarán bekövetkezett a nulladik nap. A városba az ország többi pontjáról kamionokon és vonatokon szállították a tiszta vizet, amit aztán közkutaknál osztottak szét: így minden család (!) 100-150 liter vízzel gazdálkodott naponta.

Vízért állnak sorban Csennaiban a 2019-es vízhiány alatt (fotó: The Times of India)

Mit hoz a jövő?

Bármennyire is nem tűnnek ijesztőnek a jelenlegi számok – már amennyiben az átlag vízigényt és vízfogyasztást nézzük -, nincs okunk az optimizmusra. Az előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re 9-10 milliárd fő körüli lesz, és a túlnépesedés hatására az egy főre jutó vízkészlet ezzel arányosan fok csökkenni. Ez azt jelenti, hogy az elérhető vízmennyiségnek 90%-át már használni fogjuk az elkövetkezendő 25 évben.

A globális felmelegedés már ma is fokozott vízigénnyel terheli a mezőgazdaságot, ami a jövőben csak súlyosbodni fog. Az Egyesült Nemzetek vízriportja szerint, 2050-re a jelenleg kb. 900 millió ember helyett 5 milliárdan fognak olyan területen élni, amely időszakosan vízhiánnyal fog küzdeni. A nulladik nap eljövetel pedig több nagyvárost is fenyegetni fog. Moszkva, Peking, Kairó, Miami, London, Tokió és Jakarta is vízhiánnyal fog küzdeni a közeljövőben. Magyarországon, az éghajlatváltozás következtében, a következő évtizedekben akár 30-35%-os is lehet az éves csapadékváltozás mértéke. Ez a nyári és őszi időszakban csökkenést a tavaszi és téli időszakban növekedést jelent, ám összességében csökkenést fog jelenteni.

A világ népességének jelenleg fele 263 nemzetközi vízgyűjtő mellett él, vagy attól jelentős mértékben függ, ám ezek kétharmada esetén nincsen megállapodás az országok között a közös használatra. A fokozódó vízhiány miatt így egyre több szakértő jósol nemzetközi konfliktusokat, szélsőséges esetben akár háborút is. Egy példa erre a Nílustól függő Etiópia, Szudán és Egyiptom. A folyó fentebbi szakaszán fekvő országban az etióp vezetés 2010-ben a Nagy-Reneszánsz duzzasztógát építésébe kezdett, mellette egy 74 milliárd köbméteres víztározóval. A másik két ország ugyanakkor heves tiltakozásba kezdett a projekt kapcsán, hiszen annak tervek szerinti megvalósulása a ivóvízkészletük megtizedelésével járna. Az egyiptomi kormányfő katonai erő bevetésével is fenyegetett. A tárgyalások az ENSZ közreműködésével idén újraindultak, ám a helyzet a mai napig bizonytalan. 

A Nagy-Reneszánsz Gát Etiópiában (fotó: Middle East Monitor)

Mit tehetünk ellene?

Megfelelő odafigyeléssel, akár 20%-os vízmegtakarítás is elérhető. Borotválkozás és fogmosás közben csak akkor érdemes folyatni a vizet, amíg használjuk is. Egy víztakarékos WC telepítésével, a 10 literes öblítés 4-8 literre csökkenthető alkalmanként. Zuhanyzás közben az ún. matrózfürdéssel lehet rengeteg vizet spórolni, amikor a szappanozás közben elzárjuk a vizet. Ám ha valaki a kádban fürdés helyett a zuhanyzást választja ezzel is tud takarékoskodni. Az esővíz gyűjtése nem csak a locsoláshoz, de a WC-öblítéshez is kiváló. A szennyvízre való odafigyelés pedig szintén a tudatos vízhasználat része: nem juttassunk olajat, zsírt, vegyszert vagy egyéb duzzasztó anyagokat a csatornába.  

 

 

Források:

Charitywater Organization. https://www.charitywater.org/uk

DropInTheBucket Organization. https://www.dropinthebucket.org/

Lenntech. Specific questions on water quantities. https://www.lenntech.com/specific-questions-water-quantities.htm

United Nations. (2020) World Water Development Report 2020. https://www.unwater.org/publications/world-water-development-report-2020/

World Health Organization. Drinking-water. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/drinking-water

Példák forrásai:

Index.hu (2020) Újrakezdődnek a tárgyalások a Nílusnál épülő etióp gát ügyében. https://index.hu/kulfold/2020/06/27/egyiptom-etiopia-szudan-nilus-gat-targyalas/

Index.hu (2019) A friss Nobel-békedíjas etióp kormányfő a Nílussal hazárdírozik. https://index.hu/kulfold/2019/10/11/abij_ahmed_ali_nobel_bekedij_nagy_etiop_reneszansz_gat_etiopia_nilus_szudan_egyiptom/

Index.hu (2019) Így néz ki a klímakatasztrófa testközelből. https://index.hu/video/2019/09/16/klimavaltozas_india_csennai_vizhiany_monszun_vizszennyezes_klimakatasztrofa

Index.hu (2018) Fokváros jövőre halasztotta az apokalipszist. https://index.hu/tudomany/2018/05/10/fokvaros_jovore_halasztotta_az_apokalipszist/

Index.hu (2018) Ha elérkezik a nap, akkor egyszer csak nem jön több víz a csapból. https://index.hu/kulfold/2018/02/21/ha_eljon_a_nap_akkor_egyszer_csak_elzarjak_a_csapokat/

WaterAid (2018) UN warns around 5 billion people could face water shortages by 2050 – WaterAid response. https://www.wateraid.org/uk/media/un-warns-around-5-billion-people-could-face-water-shortages-by-2050-wateraid-response?gclid=Cj0KCQjw59n8BRD2ARIsAAmgPmJ7cHhHDN9dx3U8SSpAm5sIYDPM1gZWQVLeto2zmnw2i5Bk11hQwWMaAmUbEALw_wcB&gclsrc=aw.ds